Mizser Attila szerk.: Amatőrcsillagászok kézikönyve

 

A gyakorló amatőrcsillagász számára az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb tevékenység az égbolt jelenségeinek, égitestjeinek észlelése. Számtalan megfigyelési terület kínálkozik távcsővégre: az egyre többek számára elérhető gyári távcsövek és a digitális képrögzítés az utóbbi években jelentősen kibővítette a megfigyelési lehetőségeket, ugyanakkor a vizuális távcsöves munka, vagy éppen a szabadszemes terület is sokak számára jelent hasznos elfoglaltságot.

Kötetünk a színvonalas és lehetőség szerint rendszeres észlelőmunkához nyújt segítséget, sorra véve az amatőrcsillagászat hagyományos megfigyelési területeit, figyelembe véve a hazai amatőrök lehetőségeit. Segítséget nyújt azoknak, akik tájékozódni szeretnének arról, hogy milyen programokba kapcsolódhatnak be, milyen területeken végezhetnek értékes munkát akár kedvtelésből, akár abból a célból, hogy észleléseiket a csillagászat tudománya is hasznosítsa. Kézikönyvünk nem a teljesen kezdő amatőrök számára íródott – mindenképpen feltételezünk bizonyos alapismereteket, így például az égbolt, a csillagképek megfelelő szintű ismeretét. Kötetünk a színvonalas észlelőmunkához kíván segítséget nyújtani, az egyes megfigyelési területek elméleti hátterét is ennek megfelelően tárgyaljuk.

Az előző, 2002-es, második kiadáshoz képest kötetünket alaposan átdolgoztuk, kisebb vagy nagyobb mértékben, de valamennyi fejezetet módosítottuk. Teljesen új Hold-észlelési fejezettel jelentkezünk, amely jobban segíti az amatőröket a holdfelszín egyes alakzattípusainak megismerésében, átdolgoztuk és kibővítettük a Napról, a kisbolygókról és a csillagászati képrögzítésről szóló fejezeteket. A digitális észleléstechnika alkalmazásáról nem csak itt, hanem a Napról, a Holdról, a bolygókról és a kettőscsillagokról szóló fejezetben is olvashatunk. Az utóbbi évek észlelési tapasztalatait is felhasználtuk a Fogyatkozások, csillagfedések c. fejezetben (Merkúr- és Vénusz-átvonulás, gyűrűs napfogyatkozás, kisbolygó-okkultációk stb.), kibővítettük és számos új illusztrációval láttuk el a távcsövekről szóló fejezetet.

Az első öt fejezetben az amatőrök által is végezhető csillagászati megfigyelésekkel kapcsolatos legfontosabb gyakorlati tudnivalókat ismertetjük. Az Észleljünk! c. fejezet bevezetés a gyakorlati munkához, számos általános tudnivalóra hívja fel a figyelmet. A szabad szemmel is megfigyelhető jelenségek széles skáláját mutatja be második fejezetünk, majd két olyan témakör kerül sorra, melyek folyamatosan izgalomban tartják az amatőröket. A távcsövekről szóló fejezet a legfontosabb ismereteket foglalja össze, majd a „mobil amatőrcsillagász" legkedvesebb társát, a binokulárt mutatjuk be. Ezt követi a már említett Csillagászati képrögzítés c. fejezet.

Ezután elhagyjuk a Naprendszert, és következik a mélyég-objektumok hihetetlenül gazdag világa, majd a kettőscsillagok, végül a változócsillagok megfigyelésének rejtelmeibe vezetjük be az Olvasót.

Kézikönyvünk második, nagyobb terjedelmű felében az amatőrcsillagász távcsöveivel észlelhető égitestek megfigyelési módszereit vesszük sorra. Így pl. ismertetjük a Naprendszer égitestjeinek megfigyelési lehetőségeit (Nap, Hold, bolygók, üstökösök, kisbolygók, meteorok), továbbá a különféle fedések, fogyatkozások észlelését.

Kézikönyvünk utolsó részében hasznos tudnivalókkal szolgálunk: ismertetjük a 2050-ig várható érdekesebb csillagászati jelenségeket, majd felsoroljuk a hazai csillagászati civil szféra legfontosabb szervezeteit. A kötet használhatóságát nagyban segíti a névmutató és a tárgymutató. Könyvünk végén színes képmellékletet talál az Olvasó, melyben a legjobb hazai amatőr asztrofotókból válogatunk. Az utóbbi évek digitális forradalmának köszönhetően számos új, rendkívül látványos felvételt ismertethetünk meg az Olvasókkal.

Szerzőink a Magyar Csillagászati Egyesület tagjai, többségük az egyesület kiadásában megjelenő Meteor c. folyóirat rovatvezetője. Az egyes megfigyelési területeken született észleléseket – további feldolgozás céljából – a rovatvezetőknek célszerű beküldeni, akik a beérkezett észlelési anyag felhasználásával állítják össze a Meteor rovatait, és a megfigyelések egy részét külföldi adatgyűjtő központoknak is továbbítják.

A tartalomból:

Észleljünk! (Kereszturi Ákos–Mizser Attila)
Szabadszemes jelenségek (dr. Gyenizse Péter)
Távcsöves tudnivalók (Babcsán Gábor–Mizser Attila–Rózsa Ferenc)
A binokulár – majdnem távcső (Mizser Attila)
Csillagászati képrögzítés (Fűrész Gábor)
A Nap (Pápics Péter–Iskum József)
A Hold (Kereszturi Ákos–Jakabfi Tamás)
Fogyatkozások, csillagfedések (Szabó Sándor)
Bolygók (Vincze Iván–Tordai Tamás)
Üstökösök (Sárneczky Krisztián)
Kisbolygók (Sárneczky Krisztián)
Meteorok (Kereszturi Ákos–Tepliczky István)
A mélyég-objektumok világa (dr. Bakos Gáspár)
Kettőscsillagok (Ladányi Tamás)
Változócsillagok (dr. Kiss László–Mizser Attila–dr. Csizmadia Szilárd)
Látványos és érdekes csillagászati jelenségek 2050-ig (Keszthelyi Sándor)
Csillagászati címtár
Névmutató
Tárgymutató
Képmelléklet

Az 536 oldalas kiadvány ára 3000 Ft, MCSE-tagoknak 2500 Ft. Kapható a Polaris Csillagvizsgálóban, megrendelhető az MCSE postacímén (1461 Budapest, Pf. 219.), rózsaszín postautalványon. Az MCSE a postaköltséget átvállalja.


A második kiadásról írta Keszthelyi Sándor: "Az első ilyen jellegü hazai kiadvány 1987-ben jelent meg (Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve címmel, becézve: ÉSZAK) két kötetben, összesen 484 oldalon.
1999 júliusára megjelent - teljesen átdolgozva - a hasonló jellegü könyv (Amatőrcsillagászok kézikönyve, rövidebben: AMCSIK) apróbb betükkel, sürübb sorokkal, sokkal több illusztrációval, tartalmasabb szöveggel egy nagy kötetben.
Az 1999-es könyv nagyon sikeres volt, minden példányát megvásárolták, és teljesen elfogyott 2001 márciusára. Akkor csak egy gyors utánnyomásra gondolt az MCSE főtitkára. Ám hol az egyik, hol a másik szerző jött ötleteivel, kisebb-nagyobb kiegészítéseivel, frissítéseivel, mindez egy-két ősz hajszálat szerzett a kötet T. Szerkesztőjének!
Végül is minden rovat, észlelési téma, fejezet átdolgozva, bővítve lett, így az egész kötet 46 oldallal terjedelmesebbé vált. Ezen kívül friss észlelésekkel is feltöltődött: már benne van az 1999.08.11-i jelenség, a 2001.01.09-i élmény, sőt 2001.09.28-i bolygórajz is szerepel a könyvben.
A 2002 márciusában megjelent kézikönyv az észlelő, megfigyelő, adataikat feljegyző, és beküldő amatőrcsillagászok bibliája. Kezdődik Kulin György előszavával, majd az egyes témákat a következő szerzők vezetik elő (betürendben): Babcsán Gábor, Bakos Gáspár, Bartha Lajos, Csizmadia Szilárd, Fürész Gábor, Gyenizse Péter, Hollósy Tibor, Iskum József, Kereszturi Ákos, Keszthelyi Sándor, Kiss László, Ladányi Tamás, Mizser Attila, Rózsa Ferenc, Sárneczky Krisztián, Szabó Sándor, Tepliczky István, Vincze Iván.
A könyvből megtudhatjuk, hogyan kell szakszerüen észlelnünk a Napot, a Holdat, a fogyatkozásokat, a csillagfedéseket, a bolygókat, az üstökösöket, a kisbolygókat, a meteorokat, a mélyegeket, a kettőscsillagokat, a változócsillagokat. Hogyan lehet szabadszemmel, binokulárral, távcsővel, fényképezéssel, CCD-vel megfigyeléseket elkövetni.(A Csillagászati képrögzítés" fejezetben összevonva van a fotózás a CCD-zéssel)
Közli a technikákat, trükköket, észlelőlap-mintákat, skálákat, elnevezéseket, mindezt sok hasznos táblázattal és katalógussal kiegészítve. Minden fejezetet irodalomjegyzék követ.
A kötet megadja a 2050-ig látható látványos és érdekes csillagászati jelenségek listáját.
A szöveget sok belső ábra és fénykép illusztrálja, és 52 színes amatőrfényképet is csodálhatunk. Legvégén a hazai csillagászati egyesületek, alapítványok, szakkörök, bemutató csillagdák, észlelőhelyek, planetáriumok, múzeumok, magáncsillagvizsgálók, periodikák friss név-és címlistája olvasható.
Vegyük (kezünkbe) ezt a könyvet, és így nézzük az eget! A miértre Kulin György válaszol: "Egy táj megragadó szépsége ceruzát, ecsetet ad kezünkbe, pedig nem vagyunk müvészek. A zene hallatán utánozzuk a kedves dallamokat, a természetben járva gyüjtjük a színes kavicsokat, kristályokat, máris amatőr kőzetgyüjtőkké válunk, felkutatjuk a pincében, padláson heverő régi eszközöket, a néprajz amatőrjeiként dolgozunk, belenézve egy távcsőbe egyszerü távcsövet barkácsolunk és kedvet kapunk, hogy megfigyeljük az égi jelenségeket, nem elégedve meg a könyvekben látott képekkel. Mindezek a tevékenységek az emberi szellemi szabadságnak olyan megnyilvánulásai, amelyek függetlenek a tudomány értékelésétől." forrás: Keszthelyi Sándor: Csillagászati kö(szö)nyvismertetések