Névjegy - távcsövek jellemzõi

átmérõ: a távcsõ LEGFONTOSABB tulajdonsága. A távcsõ objektívjének mérete határozza meg a fénygyûjtõ képességet (vagyis a htármagnitúdót, azaz milyen halvány csillagokat észlelhetünk) és a felbontást (milyen kis részleteket láthatunk). Mivel az égen halvány objektumok után kutatunk, egyáltalán nem mindegy, hogy mûszerünk mennyi fényt gyûjt össze. Mély-ég objektumok után kutatva egy 10 cm-es vagy annál kisebb távcsõben bizony csalódni fogunk. A lehetõ legnagyobb méretû távcsövet válasszuk, amit pénztárcánk megenged. Az átmérõ szabatosabban fogalmazva a szabad nyílása a távcsõnek. Ez tükrös távcsöveknél a fõtükör átmérõje, lencsés távcsöveknél a lencse méreténél 2-3 milliméterrel kisebb a lencsék befoglalása miatt.

fókusztávolság: vagyis a távcsõ objektívjének gyújtótávolsága. Az objektívtõl ekkora távolságban keletkezik a kép, amelyet aztán egy okulárral felnagyíthatunk. A teliholdra irányítva távcsövünket egy fehér lapot mozgatva az okulár helyén megkereshetjük a helyet ahol éles képet kapunk, a távcsõ ide gyûjti össze a beérkezõ fényt. Ennek a pontnak és az objektívnek a távolsága a fókusz. A fókusz határozza meg a fényerõt és a nagyítást.

fényerõ: Az átmérõ és a fókusztávolság hányadosa. A fényerõ egy tört érték, azaz az f/10 (pl. egy 100/1000-es távcsõ) kisebb fényerejû, mint egy f/5-ös (pl. egy 100/500-as) távcsõ. Kis fényerejû távcsöveknek jobb a kontrasztja és azonos okulárokkal nagyobb nagyítás érhetõ el velük, viszont hosszabb a távcsõ tubusa, ezért kényelmetlenebb (lehet) a szállításuk és használatuk.

tartozék okulárok: minden távcsõhöz általában két okulár tartozik, amelyeket a gyártók a távcsõvel együtt szállítanak. Ezek általában egyszerûbb felépítésû okulkárok, de a legtöbb távcsõhöz már Plössl rendszerû okulárt mellékelnek, amelyek egy jó átlagos minõségnem számítanak. Az égbolttal való megismerkedésre kiválóak.
A két tartozék okulár mellé érdemes 1-2 további, más fókusztávolságú okulárt is vásárolni, ezekkel szélesebb nagyítástartományt tudunk lefedni. Közvélekedés szerint olyan okulársorozatot érdemes kialakítani, ahol az egyes nagyítások 1,5-2-szeresei a következõnek. Pl. egy 35-70-110-160-250-es nagyítású sorozat megfelelõ lehet.
A standard Plössl okulárok közé érdemes néh speciális okulárt választani. Közepes nagyításoknál egy széles látószögû okulárral könnyebb lesz az égi objektumokat megtalálni és a látómezõben tartani. Nagyobb nagyításnál szokták a kontrasztos leképzést biztosító orthoszkopikus okulárt választani Hold, bolygó, de még mély-ég megfigyeléshez is, hiszen a kis kontrasztú részletek megpillantását könnyítik meg.

- ezekkel elérhetõ nagyítás: a tartozék okulárokkal elérhetõ nagyítás. A távcsõ fókuszának és az okulár fókuszának hányadosa

ajánlott nagyítástartomány: minden távcsõnél meghatározhatunk egy olyan tapasztalatokon alapuló alsó és felsõ határt, amely nagyítástartományban érdemes használni. A legkisebb nagyítást általában a kilépõ pupilla átmérõje és a használható okulárok fókusza adja, a legnagyobb nagyítást az optika mérete és minõsége határozza meg. Kis méretû távcsõnél a legnagyobb nagyítást az optika milliméterben kifejezett átmérõjének kétszerese adja (pl. 100 mm-es távcsõnél 200-szoros). 200-300-szoros nagyítás felett azonban határt szab már a légköri nyugtalanság (amely néha már 100-szorosnál is látható: a csillag képe táncol a látómezõben, vagy felfúvódik), valamint az optika és a tubus környezettõl eltérõ hõmérséklete.

okulárkihuzat mérete: három szabvány létezik az okulárok és a távcsõkihuzatok hüvelyének méretére: legrégebben használatos a legkisebb ún. Zeiss-szabvány 24,5 mm-es (0,965 hüvelyk). USA-ból terjedt el és ma már a legtöbb távcsõ mérete 31,7 mm-es (1,25 hüvelyk), elvétve és fõleg hosszú fókuszú, nagy látómezejû okulárok esetében elõfordul az 50,6 mm-es (2 hüvelykes) kihuzat is.

keresõ: minden távcsõhöz jár egy, a fõmûszerrel párhuzamosított kis távcsõ, amely kis nagyításával megkönnyíti az égi objektumok beállítását. Jelölésük a binokulárokhoz hasonló, az elsõ számjegy a nagyítás, a második az átmérõ, azaz a 8x21-es keresõ 21 m átmérõjû akromátból készült és 8-szoros nagyítása van.

mechanika: a tubus mozgatásához használt szerkezet. A legegyszerûbb az azimutális (AZ), amely vízszintesen (azimut) és függõlegesen (altitude) mozgatható. Azimutális állványa van a legegyszerûbb refraktoroknak, a Dobson-távcsöveknek, de azimutális pl. a fotoállvány is. A másik nagy csoport az ekvatoriális (EQ), amelynek egyik tengelyeét az északi pólus irányába kell állítani (pólusraállás), ilyenkor a már beállított objektumok napi mozgása könnyen követhetõ a rekta-tengely mozgatásával. Egyszerûen a finommozgató kart kell egyik irányba csavarnunk, vagy óragépet csatlakoztatva a mechanika követi a megcélzott objektumot.

egyéb jellemzõk: a távcsõ egyéb tartozékai és fontosabb jellemzõi

összsúly: a távcsõ teljes súlya (tartozékokkal, háromlábbal, ellensúlyokkal együtt). Tubusok súlya nem tartalmazza a keresõt és az okulároldali kiegészítõket, viszont benne van a tubusgyûrûk súlya.

bruttó ár: a távcsõ bruttó (ÁFÁ-s) ára tartozékokkal együtt. Nem tartalmazza a postai utánvét szállítási költségét, amely idén legfeljebb 1400 Ft (a fennmaradó összeget a Távcsõdiszkont átvállalja)

Binokulárok jellemzõinek magyarázata

Binokulárok vásárlása elsõ ránézésre egyszerûnek tûnik, mégis érdemes elolvasni útmutatónkat. A sok fajta binokulár között segít eligazodni írásunk, mely bemutatja a fõbb típusokat és leírja hogy miért fontosak a technikai adatok. Tovább

átmérõ: a frontlencse mérete milliméterben

nagyítás: a nagyítás mértéke, zoom binokulárnál a fokozatosan állítható nagyítás két végpontja

látómezõ: 1000 méter távolságban belátható ívszakasz hossza

közelpont: az élességállítás legközelebbi pontja

látószög: a látszólagos látómezõ mérete fokban

szemlencse átmérõ: milliméterben kifejezve

kilépõ pupilla: A kilépõ pupilla annak a fénysugárnak a vastagsága, mely a távcsõ okulárján kilép. Értéke a távcsõ objektívjének és a nagyításnak a hányadosa. Fényesebb képet látunk, ha a kilépõ pupilla nagy. Ha a kilépõ pupilla mérete nagyobb, mint szemünk pupillájának átmérõje (kb. 7 mm), akkor a fény egy része nem jut el szemünk retinájára.

szürkületi érték: Gyenge fényviszonyok között (hajnalban vagy alkonyatkor) a nagyobb szürkületi értékû távcsõ jobban használható. Kiszámítása: a nagyítás és az objektív átmérõ szorzatának négyzetgyöke. Az érték önmagában keveset jelent, mellette fontos még a kilépõ pupilla mérete is. Vagyis minél nagyobb a távcsõ kilépõ pupillájának átmérõje és a szürkületi értéke, annál jobban használható rossz fényviszonyoknál. Csillagászati megfigyelésnél a legfontosabb a binokulár átmérõje, a szürkületi érték használhatatlan tényezõ.

geometriai fényerõ: szintén a távcsövek gyenge fényviszonyok közötti összehasonlítására szolgáló érték. Mértéke a kilépõ pupilla négyzete.